A leghosszabb leállás eddig a nemzetközi piacok modern kori történetében hat nap volt, amikor 2011. szeptember 11. után az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC zárvatartást rendelt el az amerikai piacokon.
Egészsége romlására hivatkozva idén tavasszal nyugdíjba vonul a japán császár, Akihito. Ilyen eseményre kétszáz éve nem volt példa a szigetországban. Az új császár, Naruhito herceg beiktatási ünnepsége május 1-jén lesz, így a koronázás egybeolvad a szokásos aranyhéttel. Ez azt jelenti, hogy tíz napra, április 27-től május 6-ig bezár az ország, ünnepségsorozat kezdődik, utazásokkal, családlátogatásokkal. Még kérdéses, hogy a szezonálisan nem igazított adatokban milyen változást okoz majd a hosszú szünet, de valószínű, hogy az utazási és a fogyasztási szokások radikális megváltozása részben ellensúlyozza a termeléskiesést.
A hagyományos aranyhét általában 200-200 milliárd jent ad hozzá a nominális GDP-hez, ez akár 0,2 százalékot is jelenthet. A piaci konszenzus 0,73 százalékos bővülést vár a japán gazdaságtól a következő pénzügyi évben, amely Japánban márciusban kezdődik és végződik. Ebben a megvilágításban a felélénkülő fogyasztás akár egyszeri tételként is jelentős lehet.
A tőkepiacokon főleg attól tartanak, hogy a hazai szereplők távollétében a jen tovább erősödhet az alacsony likviditás miatt. Yasuo Sakuma, a Libra Investment befektetési igazgatója a Reutersnek egyenesen rémisztőnek értékelte a tényt, hogy hat munkanapon keresztül nem tudja majd a pozíciókat a piaci viszonyoknak megfelelően alakítani. „Nehéz megmondani, hogy mit teszünk majd, valószínűleg semleges helyzetet alakítunk ki” – mondta.
A japán pénzügyi felügyelet is figyelmeztette a pénzintézeteket, elszámolóházakat és befektetési vállalkozásokat, hogy a szünet alatt előfordulhatnak nemzetközi piaci turbulenciák, ezért likviditási és egyéb pénzügyi pozícióikban készüljenek fel erre a lehetőségre. Erre az időszakra esik az amerikai és a brit jegybank kamatdöntő ülése, a GDP-adatközlés az Egyesült Államokból és az eurózónából, számos gyorsjelentés és kisebb makroadat is. „Egy másik világba érünk majd vissza” – mondta egy devizakereskedő a Reutersnak. Sok befektetési ház és biztosító felszereli munkatársait otthoni terminálokkal az időszakra, vagy kivételes engedélyt ad arra, hogy beléphessenek a munkaállomások rendszereibe.
Az aggodalmak első körben a jenre vonatkoznak: a vételi erő fokozottabb mozgásokat okozhat, alacsonyabb kereskedési likviditás mellett. Ezenfelül még sok piaci szereplő kifejezetten tart egy spekulációs hullámtól, amely a japán részvényekre is kiterjedhet. „Tegyük fel, hogy a jen 10 százalékot erősödik a szünet alatt – veti fel a BNP Paribas szakembere. – Milyen hatással lesz ez a Nikkei 225 indexre? Erre senki nem tud választ adni.”
Itt a Bloomberg dolgozza fel a témát, megemlítve néhány nyitva tartó kereskedési platformot: https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-04-25/margin-traders-in-japan-pile-into-yen-longs-as-golden-week-nears
A cikk a Világgazdaság február 7-i számában jelent meg.
